Már várt rám, tudta, hogy megyünk valahová. Békésen követett, tudta már a dolgát. Előkészítettem mindent, lepucoltam őt, majd felnyergeltem. Elindultunk céltalanul. Majd visz az út, gondoltam. Bekukkantunk minden kis ösvényre, meglátjuk hova visz. Békésen bandukoltunk a vasúti átjáróig, majd onnan…

Lehajtom fejem az asztalra, csak megpihenek kicsit. Az sem baj, ha elalszom. Meg is történt... Eltűnt a külvilág. Úszom, lebegek benne. Könnyű vagyok, és testetlen.  Tán nem is létezem, nem érzem ,hogy vagyok. Vagy mégis? 

Karak - Álruhás király  (Részlet) Szíve tűzben ég, behunyja két szemét,Szeretne látni már, Álruhás Király.Úttalan utakon jár, szenved hogyha fáj,egyszer hazatalál, Álruhás Király.             (A képet Kainzné Marika készítette.)

Az itt és mostban tartózkodni nem azt jelenti, hogy sohasem gondolunk a múltra, vagy felelőtlenek vagyunk a jövőt illetően. Egyszerűen arról van szó, hogy ne vesszünk el a múlt miatti sajnálkozásban vagy a jövő fölötti aggodalmakban. Az elengedés szabadsággal ruház fel minket, a szabadság pedig a…